A Houdin név bizonyára ismerősen cseng mindenkinek, de mindenek előtt leszögezném, hogy a Robert nem az úriember kereszt neve. Eredetileg Jean Eugéne Robert-nek hívták, a Houdin nevet a felesége után vette fel. További érdekesség, hogy nem a viselője tette igzán híressé. Erich Weiss a tisztelete jeléül vette fel a Houdin nevet, pontosabban annak I-vel kiegészített verzióját, amely szerinte így azt jelentette, hogy „olyan, mint Houdin”. Így született meg a XX. század legnagyobb bűvész legendája, Harry Houdini. De vajon ki volt Robert-Houdin?
1805-ben született, órásmester fiaként. Bár egyetemre akarták küldeni, hogy ügyvéd legyen, világ életében az órásmesterség vonzotta. Később ezt a tudást a bűvészetben is kamatoztatni tudta. A műfajjal egyébként véletlenül került kapcsolatba: huszas évei elején egy órakészítéssel kapcsolatos könyvet akart vásárolni, de a könyvesboltban tévedésből egy bűvészettel foglalkozó könyvet csomagoltak neki. Bár a könyvnek voltak hiányosságai (a lejátszást nem írta le, csak a magyarázatot) ahhoz elegendő volt, hogy felkeltse Robert-Houdin érdeklődését. Hamarosan meg is keresett egy bűvészt, hogy tanítsa meg a mesterség alapjaira. Később bűvészkellékek gyártásával kezdett foglalkozni, és ebből szedte össze a pénzt, amiből aztán saját színházat alapított, ahol kezdetben kis, később egyre nagyobb sikert aratott műsorával. Rengeteg „klasszikus” mutatványt talált ki, vagy fejlesztett tovább, és vegyítette a modern technikai eszközöket (mechanika, elektronika stb.) a bűvészettel. Olyan eszközöket készített, mint a doboz, amit a legerősebb ember sem volt képes felemelni, vagy a híres narancsfa, amely a nézők szeme láttára termett ehető narancsokat.
1859-ben adta ki önéletrajzát, 1871-ben halt meg.
De mitől lett olyan híres, és mivel teremtette meg a modern bűvészetet?
A válasz meglehetősen egyszerű: presztízst és stílust adott a bűvészetnek. Az addig megszokott utcai előadások helyett egy színházban mutatta be mutatványait, a megszokott, archaizáló ruhák helyett pedig elegáns, a kor divatjának és ízlésének megfelelő ruhákat hordott. Érdekes módon ez az üzenet („öltözz úgy, ahogy a nézőid öltöznek”) nem igazán jött át sokaknak, így jópáran most is ugyanúgy öltöznek, mint Robert-Houdin. A „modern” bűvész képe pedig annyira beleégett a köztudatba, hogy azóta sem bírunk szabadulni tőle. Pedig, hogy ha valaki ma azt csinálja, amit Robert-Houdin csinált, akkor ponzt azt valósítja meg, ami ellen a mester küzdött. Az ódivatú, stílus, presztízs és művészi értéket nélkülöző bűvészetet.
